A rettegett Ku Klux Klán

Puszta fajgyűlölet? Érték- vagy érdekvédelem? Túlbuzgó hazafiság, vagy csak a félelem keltette agresszió megnyilvánulása? Néha eltűnni látszik, de nyomai mindig és mindenhol jelen vannak. Ku Klux Klán: egy szervezet, amelyről másfél évszázad alatt sem sikerült tiszta képet kapnunk.

 

Az első felvonás

1865 karácsonyának napjai teltek, jó fél évvel az appomatoxi fegyverletételt követően, amely pontot tett az északi unió és a déli államokat összefogó konföderáció között négy éven át húzódó, és 600 ezer életet követelő észak-amerikai polgárháborúra. Tennessee egyik álmos kisvárosában, Pulaskiban � amely ma is mindösszesen 8 ezer lelket számlál � hat fiatal (Calvin E. Jones, John B. Kennedy, Frank O. Mc Cord, John C. Lester, Richard R. Reed, James R. Crowe) minden távlati cél nélkül gyakori verekedéseket szított, fehér lepellel elfedve testüket és arcukat; áldozataik legtöbbször feketék voltak.

Idővel felbátorodtak azon, hogy helyi akcióik � céljaiknak megfelelően � félelmet keltenek a színesbőrű, egykor rabszolgasorban tengődő lakosokban, ezért a mind nagyobb taglétszámmal, de egymástól elkülönülten létező klánok összefogása céljából Nashville-ben, 1867-ben központi gyűlést rendeztek. Megállapították a szervezet felépítési rendjét és elvetették a következő évek, évtizedek nézeteinek, tetteinek magvát.

Az első Nagy Varázsló, Nathan Bedford Forrest tábornok

A csoport neve Ku Klux Klán lett, mely egyes vélemények szerint a görög �kyklos� (kör) szóból eredeztethető, mások azonban puszta hangutánzó szóként értelmezik, a puska ropogása után. Nashville-ben választották meg a klán első vezetőjét, Nathan Bedford Forrestet, aki a polgárháborúban a déli seregek tábornokaként szolgált. Ő volt az első �Nagy Varázsló� � előszeretettel használták a Templomos Rend vagy a skót rituálén alapuló szabadkőműves páholyok berkeire jellemző tisztségneveket. Néhányan öltözetüket (hosszú, fehér, az arcot is elfedő lepel, szintén fehér, hosszúkás sapkával), míg mások a személytelenséget, a célért fanatikusan küzdő tagok anonimitását, vagy az Isten előtti alázatosságot is ezekre a kötődésekre vezetik vissza. Mindemellett a fehér, mint színválasztás, a faji jellegre is utalhat.

A Ku Klux Klán legfőbb célja a feketékre vonatkozó jogkiterjesztések megakadályozása volt, de hasonló eréllyel léptek fel a bevándorlás, illetve a bevándorlók ellen, és a zsidók, katolikusok térnyerésével szemben is, mivel a szervezet korai tagsága szinte kizárólag fehér protestánsokból állt. Ezen túl azonban segíteni kívántak például a háború után árván maradt gyermekeken és özvegyeken. A Klán első érája csupán pár esztendeig tartott, amíg 1869-ben, Tennessee állam szervezetének �Nagy Varázslója� ki nem hirdette, hogy céljaik megvalósulása, valamint az állam részéről mutatkozó üldöztetés miatt feloszlatja a rendet. Valójában az eredeti célkitűzésektől való eltávolodás, és az erőszak elharapózása vezetethetett a feloszlatásig. Ezután csak néhány, Tennessee államon kívüli Klán működött, de azok is csak 1871 tavaszáig, amikor életbe lépett az ún. Klán-törvény, Ulysses S. Grant elnök gyámkodásával.

Egyenruhák: fehér lepelruha és sapka

A második epizód

A Ku Klux Klán az első világháború alatt került ismét előtérbe, amikor William Joseph Simmons újjászervezte azt. Hivatalosan bejegyezte a csoportot, és megteremtette szervezeti� és szabályrendszerét, amit könyvbe is foglalt (Kloran).

Az következő tíz évben a Klán számos témakörben aktivizálta magát: a néger-kérdés �megoldásán� túl erőteljesen kiállt a kommunista eszmék és az európai maffiacsoportok térnyerése ellen, továbbá változtatni kívánt a bevándorlási politikán. Az előző korszaktól eltérően már nem csak déliek, a protestánsok és a Demokrata Párt hívei, hanem republikánusok és katolikusok is beléptek a szervezetbe. Egyre több amerikai polgár osztotta a KKK nézeteit, különösen ami az emigrálók tömegének megfékezésére, a �káros� európai eszmék térnyerésére és a bűnözés visszaszorítására irányult. Látható, hogy faji kérdéseken túl (melyet időnként a Klán kizárólagos �érdeklődési körének� tekintenek) a csoport határozott elveket fogalmazott meg a politikai és gazdasági szféra vonatkozásában is. Számos esemény összejátszása is növelte ismertségüket és elfogadottságukat a lakosság körében: 1915-ben bemutatják D. W. Griffith Egy nemzet születése című némafilmjét, amely egy déli városka történetét vázolja fel a polgárháború előtti, alatti és utáni események tükrében, nagyban kiemelve a közben megalakult Ku Klux Klán szerepét; megjelenik egy könyv is (The Clansman - A klán emberei), s ez szintén pozitívan festi le a szervezet céljait.

A '20−'30−as években árvaházként üzemelő KKK főhadiszállás Pennsylvaniában

KKK mozaik Kaliforniában

Újságok szerkesztőségében, bennfentes politikai körökben is egyre nőtt híveik száma, s kiemelkedően fontos esemény a szervezet életében, hogy 1921-ben az Amerikai Egyesült Államok 29. elnökének a KKK-t felváltó Ku Klux Klán Lovagjainak egy tagját, Warren G. Hardingot választották meg.

Viharos története során a szervezet ekkor élte a virágkorát; a következő években 3-5 millió közé emelkedett tagjainak száma, minden államban jelen voltak, sokhelyütt az apparátust is kezükben tartották. Az évtized második fele azonban � a náci eszmék térnyerése, és a sajtó kihátrálása miatt � egyértelmű visszaesést hozott. A második világháború kitörésével pedig tevékenységük ismét homályba veszett.

Széttagoltan

A második világégés után a Klán másodvirágzását élte, bár a húszas évek sikerét többé nem szárnyalták túl. Ehhez minden bizonnyal az is hozzájárult, hogy az amerikai társadalom jóval nyitottabbá, befogadóbbá, toleránsabbá vált. Igaz, a faji szegregáció megszűntetését célzó döntések idején a szervezet jelentős támogatottsággal bírt. A század második felében nem beszélhetünk egységes Ku Klux Klánról - az ötvenes évektől több helyütt jegyeztek be hasonló néven csoportokat. Mind területileg, mind szervezetileg decentralizálttá vált a Klán: bizonyos államokban fenntartották korábbi nézeteiket, de a legtöbb, újonnan alakult kör, az eredeti tradíciókkal ellentétben, megtűrte a republikánus és katolikus tagokat. Sőt, New York Queens negyedében feltűnt egy olyan Klán, amely kifejezetten katolikus írekből verbúválódott.

E korszak Klán-történetét egy-egy kiemelkedő vezető határozta meg, akinek halálával visszaesés, majd egy új, karakteres vezér feltűnésével fellendülés következett.

Jelképek

Az amerikai polgárháborút követően a fehér lepel és a kalap, illetve a keresztállítás és égetés vált a KKK ismertetőjelévé, melyekről azonosítani lehetett egy-egy általuk véghezvitt akciót. A Nagy Háborút követően saját zászlójuk lett: a felvonulások alkalmával egy amerikai és egy kereszttel díszítettet lengettek. A második világháború után szerveződő csoportok az ún. déli zászlót (vörös alapon kék kereszt, 13 csillaggal), és a vörös alapon fehér keresztet ábrázoló jelvényt használták, de ekkor már csakúgy mint a szervezetben, a jelképekben sem volt egységesen elfogadott irány.

Feltámad a Ku Klux Klán Barack Obama győzelme miatt???

Nem bírják a terhelést a négerellenes, amerikai honlapok szerverei a sok látogatótól - a népszerűségük Obama győzelme óta növekedett meg ennyire. Úgy tűnik, a Ku Klux Klán is viszonylagosan megerősödik - habár hatezres taglétszáma messze elmarad az 1900-as évek négymilliós tagságától.

árom héttel azután, hogy az Egyesült Államok megválasztotta első színesbőrű elnökét, országszerte elszaporodtak a halálos fenyegetések és a négerellenes graffitik - összesen kétszáz esetet jelentettek. A négerellenes weboldalak szerverei alig bírják a hirtelen megszaporodott látogatószám okozta terhelést.

Úgy tűnik, némileg erőre kapott a Ku Klux Klán is. Két hete gyilkosság vádjával tartóztatták le a szervezet egy feltételezett tagját a tizenháromezer lakosú Bogalusában, egy Isten háta mögötti kisvárosban, amit a klán fővárosaként tartanak számon.

Októberben egy olyan klánsejtet tartóztattak le, Kentuckyban, amelynek tagjai feltételezhetően az eddigi nyomozások tükrében 88 színesbőrű diákot akartak megölni és további 14-et lefejezni, és azt tervezték, hogy kivégzik Obamát.

Égettek kereszteket félig afroamerikai származású családok birtokain, és sokfelé kötötték fel Obama arcképeit. A rasszista indulatok felkavarodásának okai között ott lehet még a néger politikus megválasztásán túl a gazdasági válság, és az is, hogy sokan úgy érzik, nemsokára már a feketék kerülnek többségbe az amerikai társadalomban. Az FBI azt vizsgálja, hogy a különböző esetek mögött meghúzódik-e valamiféle összeesküvés.

Szaparodó jelek

Egy kis louisianai városkában, Angie-ben az 58 éves Judy Robinson kitett egy Obama-képet a háza falára a választások előtt. A Halloweent követő reggelen aztán arra ébredt, hogy a falára oda írták: "KKK", és "white power" (fehér hatalom). Ez aztán a hír! Bajban lehetnek az amerikai megélhetési jogvédők ha ilyen gyerekes firkálásnak ilyen hírértéke van.

Mint mondja, azt hitte, már az összes tagja kihalt a klánnak. Most mindenkiről az jut eszébe az utcán sétálva: ő is klántag lehet? A szervezetnek egyébként igen relatív a sikere: míg fénykorában, az 1900-as évek elején négymillió tagja volt, addig ma körülbelül hatezer embert tudhat sorai közt. A szakértők szerint a klánsejtek elszigeteltek és kicsik.

Bogusában viszont a mai napig van két olyan gyilkosság, amelyeknek elkövetőit még nem ismerik, mivel senki sem hajlandó ellenük vallani, pedig a legtöbben pontosan tudják, ki lehetett az.

November tizedikén pedig letartóztatták Raymond "Chuck" Fostert, a bogalusai Ku Klux Klán vezetőjét hat másik taggal együtt. Azzal gyanúsítják őket, hogy megöltek egy nőt, aki be akart lépni a szervezetbe, de végül mégsem tette.

A rendőrség nem tud arról, hogy volna a városban működne a Ku Klux Klán. Az egyik volt fekete tanácsos szerint a település vezetése egyszerűen csak nem akarja elismerni a probléma súlyát, és marginális, jelentéktelen csoportnak állítja be a klánt. Azonban, mint mondja, sok szimpatizánsa van még itt a Ku Klux Klánnak.

(inforadio)