"Mindig nyitott voltam minden t�ren, k�l�n�sen a szellemek �s a egy�b f�ld�nt�li dolgok ir�nt. Voltak tapasztalataim, miszerint �rnyakat �s zajokat vettem �szre a h�zban, mikor senki sem volt ott, de ez az utols�, mely m�sf�l �ve t�rt�nt, kit�nik a t�bbi k�z�l. Ez az �n t�rt�netem...

Egy p�nz�gyi c�gn�l dolgoztam a biztons�gi oszt�lyon.
K�t m�szakban dolgozom itt �vek �ta. �ltal�ban mindenkinek van egy "els� rossz napja", de az �n helyzetemben eg�sz �rdekes volt.

Amikor itt kezdtem dolgozni, bel�ptem a f�kapun �s bel�ptem az el�csarnokba, amit itt �gy h�vunk, hogy "keresztcsarnok", itt keresztben fut �ssze a k�t folyos�. Nos, ott �lltam az ajt�kat b�mulva, majd hirtelen ki�r�lt az agyam, �s elfelejtettem, melyik ajt�n j�ttem be. A zsebemben keresg�ltem a feljegyz�seimet az alkalmazottak �tmutat�j�r�l, majd eszembe jutott, hogy otthon hagytam. Ott v�rtam valakire, hogy j�jj�n �s megmondja, merre van a Biztons�gi Oszt�ly, de hi�ba v�rtam. Mikor eld�nt�ttem, hogy els�t�lok a liftekig, amik felvisznek a Hum�n Kutat�si Oszt�lyra, a legnagyobb ajt� kiny�lt, �s egy h�lgy l�pett ki rajta. R�n�ztem, �s k�sz�ntem.
"Szia!" - visszak�sz�nt, madj megk�rdezte: "elt�vedt�l?"
Igennel feleltem, �s megk�rdeztem, merre van a Biztons�gi Oszt�ly.
"�pp itt az ajt� m�g�tt, amin bel�ptem. Gyere, beengedlek."

Aznap, k�s�bb a f�n�k�m k�rbevezetett az eg�sz r�szlegen, hogy tal�lkozzak a t�bbi alkalmazottal.
Amint s�t�ltunk, elhaladtunk egy fali�js�g mellett, ami tele volt az ott dolgoz�k f�nyk�peivel. K�pek a sz�let�snapi bulikr�l, v�llalati piknikekr�l, egyebekr�l...
�szrevettem k�zt�k azt a h�lgyet, aki seg�tett nekem. "H�la az �gnek", mondtam a f�n�k�mnek, "ha � nincs, �r�kat t�lthettem volna a Hum�n r�szlegen, mert nem tal�ltam a volna meg a helyes ajt�t a keresztcsarnokban."
Csak furcs�n b�mult r�m, "sz�val... � seg�tett mag�nak... ma reggel?"
"Igen, uram. Mikor a liftek fel� fordultam, kil�pett az ajt�n, �s beengedett.
"Mit viselt?" k�rdezte a f�n�k�m.
"Fekete nadr�gotkoszt�m�t."
Mikor megk�rdeztem, mi�rt fontos ez, azt mondta, �n vagyok a harmadik, akin seg�tett.
H�rom �ve hunyt el. r�kban.
Amikor ezt elmondta, az eg�sz testem libab�r�s lett. Az�rt k�rdezte, mit viselt, mert ugyanaz a ruha volt rajta a kopors�j�ban. Ismerte a ruh�t, mert l�tta rajta a temet�sen.

M�g mindig itt dolgozom, �s id�r�l id�re �rint�st �rzek a v�laimon, vagy valaki a nevemet suttogja, ha egyed�l vagyok m�szakban.

Szerintem az�rt van �gy, mert az � sz�k�t �s asztal�t kaptam meg.

K�sz�n�m, hogy elolvastad."

Submitted by: USA