Nem is olyan r�gen, 1887. augusztus k�zep�n, egy naps�t�tte d�lut�non a spanyolorsz�gi Banjos falu mellett a mezõn dolgoz� parasztok k�t tizen�ves gyermeket pillantottak meg. Egy kisfi�t �s egy kisl�nyt, akik valami titokzatos �s furcsa �lt�zetben a k�zeli barlangb�l l�ptek elõ, �s akiknek bõre olyan z�ld volt, mint a falevelek�.

A gyermekek a parasztokhoz l�ptek, �s sz�mukra ismeretlen, k�l�n�s nyelven sz�laltak meg, amelyet k�sõbb nyelv�szeknek sem siker�lt azonos�taniuk. A gyermekeket a helyi b�r� h�z�ba vitt�k, aki szerette volna lemosni test�krõl a k�l�n�s z�ld fest�ket, amely a b�r� legnagyobb megd�bben�s�re nem holmi fest�kanyag volt, hanem a gyerekek saj�t bõre. A kisfi�t �s a kisl�nyt alapos vizsg�latnak vetett�k al�. Negroid von�s� gyermekek voltak, de szem�k ink�bb �zsiai jellegûnek tûnt. Hi�ba k�n�lt�k õket k�l�nb�zõ �telekkel �s italokkal, nem ettek �s nem ittak, csak a frissen szedett z�ldbabot fogadt�k el. A gyermekek hamarosan legyeng�ltek, kisz�radtak. A kisfi� meghalt, a bõre kifakult, �s egy norm�l ember bõr�nek sz�n�t vette fel. A kisl�nyt nagy nehezen siker�lt a f�ldi �telekhez szoktatni. M�g �t �vig �lt, ezalatt a b�r� h�z�ban mint szobal�ny dolgozott, �s szûkszav�an besz�molt arr�l a titokzatos "f�ldrõl", ahonn�t �rkeztek. Orsz�gukban �r�k hom�ly uralkodik, �s sohasem s�t a nap. Egy hatalmas sz�lvihar ragadta el õket, �s ez r�p�tette a banjosi barlangok egyik�be õket. A kor tud�sainak magyar�zata szerint a z�ld gyermekek csakis a Mars bolyg�r�l �rkezhettek, �s valamilyen term�szeti anom�lia k�vetkezt�ben ker�ltek a F�ldre. Az esetet akkor rendk�v�l egyedinek tartott�k, holott, mint kider�lt, kor�ntsem volt az.

A Woolpit-i z�ld gyermekek egyed�l�ll� t�rt�nete a k�z�pkori Anglia k�t kr�nik�s�nak munk�j�ban ker�l elõsz�r eml�t�sre. Ralph, Coggeshall ap�tja, �s a Newburgh-i William n�ven ismert t�rt�net�r� is besz�molt r�la, hogy az angliai Istv�n kir�ly uralkod�s�nak idej�n (1135-54) egy farkasok elleni veremcsapd�ban k�t s�r� gyermeket tal�ltak a suffolki Woolpit mellett. A helyb�liek nagy csod�lkoz�s�t nem csak a gyerekek viselked�se �s �rthetetlen besz�de v�ltotta ki, hanem megjelen�s�k is; a ruh�juk, a szem�k, �s ami a legmeglepõbb, a teljesen z�ld bõr�k. A gyerekeket a f�ldbirtokoshoz, Sir Richard de Calne-hoz vitt�k, aki befogadta õket. Sajnos semmilyen kedv�kre val� t�pl�l�kot nem tudtak nekik adni, minden �telt visszautas�tottak, csak a z�ldbabot fogadt�k el. A kisfi� egy �vvel k�sõbb meghalt, de a kisl�ny felnõtt, �s a k�rny�ken telepedett le. Hamarosan bõr�nek z�ldes sz�ne is kifakult, �s k�sõbb f�rjhez ment egy Lynnbõl sz�rmaz� norfolki nemeshez.

Megtanult n�mileg angolul, �s elmes�lte, hogy õ �s a fi� egy Szent Martin nevû orsz�gb�l j�ttek, ahol nincs naps�t�s, csak �lland� f�lhom�ly. �ppen a ny�jukat legeltett�k, amikor a k�v�ncsis�gukra hallgatva bemer�szkedtek egy barlangba, �s miut�n bezuhantak valami g�d�rbe, itt tal�lt�k magukat a f�nyes Angli�ban.

A k�t eset k�z�tti p�rhuzam szinte hajmeresztõ. Az elsõ - Charles Fort �ltal k�zz� tett - spanyolorsz�gi t�rt�netben is egy testv�rp�r szerepel �pp�gy, mint Ralph of Coggeshall 1210 t�j�n keletkezett kr�nik�j�ban. Mindk�t esetben a gyermekek ruh�zata, arcvon�saik k�l�n�sek, de legink�bb a z�ld bõr�k figyelemrem�lt�. Az elsõ esetben a kisfi� 5 napon bel�l hunyt el, m�g a m�sodik esetben m�g egy �vig �lt. A le�ny mindk�t alkalommal t�l�lte testv�r�t, sõt az Angliai esetben beilleszkedett a t�rsadalomba is.

Hogy val�ban f�ld�nk�v�liekrõl van-e sz�, vagy csup�n a t�nd�rmes�ken alapul� n�pi elbesz�l�sekrõl, az ma m�g rejt�ly… Legal�bb is addig, am�g a kicsi z�ld emberk�k ut�n �jb�l fel nem tûnnek a Z�ld gyermekek.