P�ntek 13

A 21. sz�zadban is sokan messzire elker�lik a 13-as sz�mot. Amerik�ban hi�nyoznak az �p�letek 13-ik emeletei, nagyon sok k�rh�zban nincs 13. k�rterem. Azon sem csod�lkozott senki, amikor az Apoll� 13-nak a 13 �ra 13 perces fell�v�si k�s�rlete a 39-es (h�romszor 13!) ind�t��llv�nyr�l meghi�sult. Persze Eur�pa sem kiv�tel: amikor 1965-ben az angol kir�lyn� Nyugat-N�metorsz�gba l�togatott, a v�g�ny sz�m�t, amelyr�l a kir�lyn� vonata indult volna, 13-r�l 12-re cser�lt�k.

 A babona, �gy t�nik, nemcsak az egy�ni sorsokat befoly�solhatja, de k�ros lehet a gazdas�gra is. 1978-ban Amerik�ban k�sz�tettek egy felm�r�st, melynek meglep� eredm�nye az volt, hogy a 13.-�k ak�r egymilli�rd doll�ros vesztes�get is okozhatnak. Ezen a napon sokan egyszer�en nem mennek dolgozni, nem v�ltanak vonat- vagy rep�l�jegyet, �s nem sz�vesen v�s�rolnak.
 
 Sokan rettegtek mindig is att�l, hogy tizenh�rman �ljenek asztalhoz, mert a hiedelem szerint valaki k�z�l�k hamarosan meghal. Az utols� vacsor�n is J�zus volt a tizenharmadik az apostolai k�z�tt. Nap�leon �s Franklin Delano Roosevelt h�resek voltak arr�l (is), hogy semmi p�nz�rt sem vacsor�ztak volna tizenharmadmagukkal. Roosevelt pl. mindig k�zn�l tartotta az egyik titk�rn�j�t, hogy ha valaki esetleg az utols� percben visszamondta a megh�v�st, vagy hirtelen csap�dott a t�rsas�ghoz, akkor se legyenek pont tizenh�rman. P�rizsban l�tezett a quatrozi�me int�zm�nye, melynek r�v�n v�gsz�ks�g eset�n b�rki rendelhet egy hivat�sos tizennegyedik vend�get.

 A triszkaidekaf�bia (a 13-ast�l val� f�lelem g�r�g�l) tulajdonk�ppen �kori eredet� babona. A sz�moknak k�l�n�s jelent�s�get, pozit�v vagy negat�v tulajdons�gokat tulajdon�t� gondolkod�sm�dot, a sz�mmisztika elemeit m�g a p�thagori�nusokt�l (P�thagor�sz tan�tv�nyai, filoz�fiai rendszer�kben k�zponti szerep jutott a sz�mnak) �s a kabbalist�k�l �r�k�lt�k.

Kabbalist�k
 
 A kabbalist�k azt vallott�k, hogy a sz�m minden dolgok l�nyege. Szerint�k az er�nyeknek �pp�gy megfelelnek a sz�mok, mint a geometriai alakzatoknak vagy a term�szet eleminek. P�ld�ul: a pont: 1, a vonal: 2, a s�k: 3, a test: 4, a h�zass�g: 5, a szerelem �s a bar�ts�g: 8. A h�rmasnak, a hetesnek �s a tizenkettesnek k�l�n�sen nagy jelent�s�get tulajdon�tottak. A h�rmas jelent�s�g�t a vil�got alkot� h�rom alapelem, a t�z, a v�z �s a leveg� l�nyegess�g�vel magyar�zt�k. A hetes az�rt lett "kabalasz�m", mert a tanok kidolgoz�sa idej�n a Holddal �s a Nappal egy�tt h�t bolyg�t ismertek, �s hit�k szerint az emberek sors�t a plan�t�k hat�rozz�k meg. A h�tnek is h�t napja van, a fejnek pedig "h�t kapuja": k�t szem, k�t f�l, k�t orrlyuk �s a sz�j. A 12 mindenk�pp a t�k�letess�get jelenti (12 h�nap van, a napnak 12 �r�ja, J�zusnak 12 apostola, Izraelnek 12 t�rzse, stb.) A 13 ezen t�l van, ez�rt valami gonoszs�got hordoz mag�ban. A t�k�letes 12-h�z hozz�ad�dik m�g egy sz�m, �s ez megbontja az egys�get, a harm�ni�t, ez�rt hal�lt hoz�.  
 
 A numerol�gia nagyon sok eleme ma is vel�nk �l. Nem v�letlen�l h�vjuk a szerencs�t hoz� t�rgyakat vagy sz�mokat kabal�nak. A n�pmes�kben �s sz�l�smond�sokban is a h�rmas �s a hetes a kiemelt sz�mok: h�tpecs�tes titok (az Apokalipszis pecs�teinek sz�ma is 7), heten, mint a gonoszok, a h�tfej� s�rk�ny, h�t t�rpe, hetedh�t orsz�gon t�l. De ugyancsak a vil�g h�t csod�j�r�l besz�lnek, �s a katolikus egyh�z is fokozta a hetes misztikuss�g�t, (b�r az eredeti sz�nd�k �ll�t�lag �pp az volt, hogy a n�p figyelm�t a babon�r�l a vall�sra terelje), hiszen h�t szents�g van �s h�t f�b�n, de Krisztus utols� szavainak a sz�ma is ennyi volt. A babona leg�jabb v�ltozata szerint a h�zass�gok kritikus �ve a hetedik, akik abban az �vben nem v�lnak el, m�r biztosan egy�tt �regszenek meg. A statisztik�k azonban nem igazolj�k ezt feltev�st, a hetedik �vben nem t�rt�nik szignifik�nsan t�bb v�l�s.